Ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon. Évszázados megfigyeléseken alapul, manapság is hagyatkozunk rá, bár már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint, mint elődeink.

A megfigyelés lényege, hogy ha Medárdkor esik az eső, 40 napos esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Ha szép napos idő van ekkor, 40 napos aszály várható.

Bizonyos vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.

Április 24. Szent György napja, akit a földművelők és a katonák védőszentjeként tartanak számon. De több ország és város védőszentje is, valamint a 14 védőszent egyike.

Szent György - aki a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt - a legenda szerint legyőzte a líbiai Silena város közelében található tóban élő sárkányt, akinek naponta emberek estek áldozatul. Györgyöt azonban keresztény hite miatt börtönbe vetették, üldözték, majd lefejezték. Vértanúhalált halt, ő lett a cserkészek, szíjászok, vándorlegények, katonák, fegyverkovácsok és a földművelők védőszentje.

András-nappal kapcsolatban rengeteg szokást, hagyományt eleveníthetnénk fel, egy biztos, a tél sem vette el őseink kedvét egy kis játéktól.

Szent András apostol, az első században élő keleti egyház védőszentje. A legenda szerint átlósan ácsolt kereszten végezték ki. Innen az "András kereszt" elnevezés.

András naphoz rengeteg praktika fűződik. Pl. Ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi gatyáját, azt a párnája alá téve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje.

Katalin napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak.

Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.

Katalin-napkor egy zsákba dughagymát szedtek és felkötötték a szabadkéménybe, hogy meleg és gőz járja át.

Katalin napja időjósló és szerelmi varázsnap is. Régen az ünnep után sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem szoktak rendezni, mivel közelgett az adventi időszak.

Szokás volt Katalin-napján valamely gyümölcsfa ágát vízbe tenni (ez volt a Katalin-gally), ha ez karácsonyig kivirágzott, azt jelentette, hogy az a lány, aki az ágat vízbe tette, a következő évben férjhez mehet.

Márton napja zárta le az áprilisban, Szent György napján induló gazdasági munkákat, ilyenkor kóstolták meg az újbort és vágták le először a tömött libákat.

November 11.

Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon. A népi kultúrában gazdasági határnapnak számított a nap, a félszilajon, vagyis a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt november 11-e.