Ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon. Évszázados megfigyeléseken alapul, manapság is hagyatkozunk rá, bár már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint, mint elődeink.

A megfigyelés lényege, hogy ha Medárdkor esik az eső, 40 napos esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Ha szép napos idő van ekkor, 40 napos aszály várható.

Bizonyos vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.

Április 24. Szent György napja, akit a földművelők és a katonák védőszentjeként tartanak számon. De több ország és város védőszentje is, valamint a 14 védőszent egyike.

Szent György - aki a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt - a legenda szerint legyőzte a líbiai Silena város közelében található tóban élő sárkányt, akinek naponta emberek estek áldozatul. Györgyöt azonban keresztény hite miatt börtönbe vetették, üldözték, majd lefejezték. Vértanúhalált halt, ő lett a cserkészek, szíjászok, vándorlegények, katonák, fegyverkovácsok és a földművelők védőszentje.

András-nappal kapcsolatban rengeteg szokást, hagyományt eleveníthetnénk fel, egy biztos, a tél sem vette el őseink kedvét egy kis játéktól.

Szent András apostol, az első században élő keleti egyház védőszentje. A legenda szerint átlósan ácsolt kereszten végezték ki. Innen az "András kereszt" elnevezés.

András naphoz rengeteg praktika fűződik. Pl. Ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi gatyáját, azt a párnája alá téve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje.

Márton napja zárta le az áprilisban, Szent György napján induló gazdasági munkákat, ilyenkor kóstolták meg az újbort és vágták le először a tömött libákat.

November 11.

Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon. A népi kultúrában gazdasági határnapnak számított a nap, a félszilajon, vagyis a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt november 11-e.