Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Akár hiszik sokan, akár nem, de szinte a szemből lehet a legtöbb érzelmet kiolvasni. Hiába próbálnánk elrejteni érzelmeink, vagy fizikai állapotunk, szemünk akkor is, mint két ablak betekintést enged agyunk szegleteibe…olyan területekre, melyekről mi sem tudunk.
Bármikor, ha ránézünk valakire, ha kapcsolatba kerülünk valakivel, akkor valószínűleg szemünkön keresztül történik meg a kapcsolatfelvétel. Sok mindent leolvashatunk a másik tekintetéről: ő vajon figyel-e ránk, érdeklődik-e irántunk, hogy érzi magát testileg és lelkileg. De miért ennyire őszinte szervünk a szemünk? Sok vegetatív funkciónk hatása látszik rajta, melyet mi akaratlagosan nem tudunk befolyásolni, csupán tudat alatti gondolataink és testünk állapota. Ezen kívül a szem felelős a látásért, és mivel ez az elsődleges információforrásunk, sokat elárul rólunk.
Elmeséli, hogy mit nézünk, kit nézünk. Régen pl. sokat segített a vadászatban az ősembereknek, amikor is inkább csendben kellett lenniük. Mivel nekünk jobban látszik a fehér szaruhártya az íriszünk körül, így jól meg lehet állapítani, merre tekintünk. Egy kutyánál nem biztos, hogy ilyen jól működik a dolog. Nekünk viszont elég szemünkkel “integetni”. Szemünk körül látszik a fáradtság, látszik, hogy valamit unalmasnak tartunk-e vagy nem. Látszik az, hogy a messzeségbe meredve épp elmélkedünk valamin, látszik a szapora pislogásunkból, hogy idegesek, zavartak vagyunk-e. Ha lesütjük szemünk, akkor szégyelljük magunkat, ha hazudunk, akkor kerüljük a szemkontaktust társunkkal. Ha balra tekintünk, akkor gondolkodunk, merengünk, ha jobbra, akkor valószínűleg emlékeket idézünk fel. Ezeken kívül még sok nézésmód van, pl. hivatalos nézés, bizalmas nézés, oldalpillantás és stb.
Szemünk pupillája viszonylag sokat elárul még rólunk. Ha valaki izgalomba jön, kitágul a pupillája, a dühös emberé pedig összeszűkül. A szerelmes emberek általában kitágult pupillával tekintenek egymásra, ezért is meghitt és kellemes számukra a félhomály. De ugyanúgy a csecsemők és kisgyerekek is tágult pupillával pillantanak a felnőttek felé. A szerelmes emberekről még elmondható az is, hogy tudat alatt egymás szemében a pupilla tágulását keresik, mely izgalomba hozhatja őket.
A szem vizsgálata az orvos számára sokat elárul testünk állapotáról. Elsősorban az érrendszerünkről, hiszen, szemfenekünkön remekül látszanak az erek. Ha ott elváltozás van, akkor valószínűleg máshol is a testben. Így észrevehető az érelmeszesedés, cukorbetegség, rög valahol a nyaki erekben.
Vannak még ilyen ezoterikus dolgok is, mint hogy bizonyos pöttyök bizonyos szervi betegségekkel függnek össze, de ez aligha igaz. Bár új kutatások a szem mintázatát összefüggésbe hozzák agyunk felépítésével, hiszen bizonyos szemeket alakító gének szerepet kapnak a homloklebeny kialakításában is.
Leggyakoribb a barna szemszín, ez mondható alapnak. A sötét szín
Afrikában millió évekkel ezelőtt jól védte szemeinket a napfénytől.
Kialakult azonban pár ezer évvel ezelőtt egy mutáns változat, a kék
szín, mely azért kék, mivel kevesebb pigmentet tartalmaz az írisz. A kék
szemű emberek mind egy ősre vezethetőek vissza. A legritkább szín pedig
a zöld, mely az emberek 2%-ának adatott meg.
Persze vannak még spéci esetek, ha valaki albínó, akkor nincs pigment,
így a vörös szín látszik a szivárványhártyában. Heterokrómoknak mindkét
szemük eltérő színű, illetve vannak az úgynevezett színváltós szemek is.
Náluk csupán úgy látjuk, hogy más megvilágításban másképp fest
látószervük. Egyszerű fizikai illúzió, fénytörés szerűség.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!