Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Volt,
egyszer hol nem volt egy ember, ki Istennel nem törődött és
embertársait megvetette. Senkit nem szeretett: talán még magát sem.
Dolgozott naphosszat, de ruhája rongyos, háza szegényes maradt. Még
saját magától is irigyelt mindent ami szép és jó.
Felesége
belerokkanva az egyhangú életbe, idő előtt sírba roskadt, gyermekei
mihelyt felcseperedtek siettek szétröppenni a nagyvilágba és örökre
elfelejteni a sivár családi fészket, melyben születtek és felnőttek.
Volt ennek az embernek egy gyönyörűséges szép oldalban egy kis
kaszálója a Sóút mellett. Két kis boglyácska széna termett rajta. Ha
nyomásba esett a határrész, a szelíd tehénkék szívesen legelésztek
arrafelé. Egy hatalmas vadalmafa tartott ott hűs árnyékot: a pásztor
nemegyszer ott deleltetett és keresett menedéket a nyári nap forrósága
elől. Nőtt is a fű a következő évben a bőséges trágyától! Ha száraz év
jött, és a fű kiperzselődött, a fa körül zöldellő maradt a dús gyep?
Minden tavasszal elsőként borult virágba: valósággal felragyogott tőle a
határ. Az úton járók néha nem tudtak ellenállni varázsának: megálltak,
megpihentek alatta, bármily sietős is volt útjuk. Majd mikor tovább
mentek, áldást mondtak haló porában is arra ki ültette , és kicsit
irigykedve, sóhajtva mondták: "Milyen boldog lehet e földnek gazdája, ki
ilyen szép helyet birtokol és itt élheti e varázslatos tájon nyugodt
életét!"
De az ember, akié a föld volt, mégsem volt boldog,
hanem éppen ellenkezőleg tele volt haraggal és gyűlölettel. "Elintézem
én ezt a mocsok, haszontalan fát -káromkodott- ne dögösködjön itt minden
jöttment és tapossa nekem a füvet alatta. Csak az árnyékot tartja,
hitvány almája cefrébe se való: még a gyökerét kiirtom." És úgy is
cselekedett. Egy napon két hasonszőrű cimborával, egy mocskos utánfutós
traktorral és gonoszhangú motoros láncfűrésszel felfegyverkezve pár óra
alatt végzett a fával. Kidöntötték, feldarabolták, gyökerét csörlővel
kirángatták a földből, majd az egészet ágastól, virágostól
elszállították.
Azóta kopár az oldal: a nap heve perzseli,
gyors záporok mossák évről évre szikesebbé a helyet. Gazdája már nem
törődik vele: attól a naptól fogva nincsen szerencséje. Piros arca egyre
sápadtabb lett, hirtelen megöregedett, büszke tartása megroppant, ereje
napról napra fogyatkozni kezdett. Járja az orvosokat, de mindenik csak
csóválja a fejét, nem találják baját. Ő pedig ül fájdalmaktól gyötörve,
elgyöngülten kapujában, és puszta szívvel várja a halált.
|
|
gyurkoczy eszter 1 hete új videót töltött fel:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!