Dargay Attila

(1927. június 20. - 2009. október 20.)

Balázs Béla-díjas animációs filmrendező

A "Vuk", a "Pom Pom meséi", a "Lúdas Matyi" alkotóját kedden érte a halál. 

Mezőnyéken született 1927-ben. 1945-től a Képzőművészeti Főiskolán tanult, de 1948-ban "osztályidegenként" kitették. 1951-ben a Nemzeti Színházhoz került díszletfestőnek, a rajzfilm-gyártásba 1951-től kapcsolódott be. 1954-ig gyakornokként, 1954-től rajzfilmtervezőként, 1957-től rajzfilmrendezőként tevékenykedett a Pannónia Filmstúdióban.

Bár első önálló munkája, a hatvanas évek változásainak előfutára, a "Ne hagyd magad, emberke!" (1958) karikaturisztikus elemeivel, filozofikus gondolataival a felnőtteknek készült, szinte egész alkotói pályáján a gyermekekhez szólt. 1963-ban készült a "Dióbél királyfi", 1970-ben a "Rendhagyó történetek".

Az 1967-es "Variációk egy sárkányra" c. alkotását a felnőttek élvezhették, említésre méltók a "Hajrá mozdony" (1972), a "Három nyúl" (1973), és a "Visszajelzés" (1977) című filmjei.

Rajzfilm-sorozatai 1960-61-ben az "Arthur, az angyal"-lal kezdődtek. A Nepp Józseffel és Jankovics Marcellel készített számtalan "Gusztáv"-epizód (1965-1968) rendezőjeként a maga munkáját a főhős körül lábatlankodó valamilyen kis állattal tette felismerhetővé.

Francia megrendelésre készített egy aktualizált "La Fontaine meséi" (1969-1970) sorozatot. További sorozatai a "Vili és Bütyök" (1969-1970), a "Pom-Pom meséi" (1978-1982) és "A nagy ho-ho-horgász" (1982).

Hallatlan népszerűségét több gyermekgenerációban olyan egész estés rajzfilmjeivel érte el, mint a "Lúdas Matyi" (1976), amelynek Matyival egyenrangú, fontos főszereplője a csalafinta, gazdáját segítő liba, és még inkább az előbb részekként készült, majd egész estés filmmé összeállított "Vuk" (1981). A rajzfilm páratlan sikere a bevezető dal és az élelmes kis rókát megörökítő játékfigurák népszerűségében is megmutatkozott.

További egész estés filmjei a "Szaffi" (1984) és "Az erdő kapitánya" (1987), keze nyomát őrzik a "Dörmögő Dömötör" gyermekújság, illetve mesekönyvek illusztrációi is.

Munkássága elismeréséül 1968-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1978-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett. Az Ifjúsági Díjat 1981-ben, a Gyermekekért Díjat 1987-ben kapta meg, 1998-ban MSZOSZ-díjjal jutalmazták. Filmjeivel is számos díjat elhozott a különböző fesztiválokról: ilyen volt a cannes-i I. díj (1957), a magyar díjak közül a Rövidfilmfesztivál I. díja (1961), a Játékfilmszemle rendezői (1982) és a Játékfilmszemle közönségdíja (1986). 2006-ban a Magyar Filmszemle Életmű-díjával tüntették ki, 2007-ben pedig Budapest díszpolgára kitüntetést kapott.

(forrás: hvg.hu)