A dió a karácsonykötelező kelléke, az kényeztető csemege azonban nemcsak finom, hanem még egészséges is.

A diófa pedig a kertek olyan dísze, melyet köztudottan az ember az unokájának ültet. Szinte minden része hasznosítható: fája bútorok alapanyaga, a levele és zöld burka pedig gyógynövények.

A dió latin neve azt jelenti: "Jupiter makkja", azaz isteneknek való eledel. 

A dió szimbolikája is érdekes, a népművészetben sűrűn felbukkan. A dió a bölcsesség szimbóluma, a "kemény dió" nehezen megoldható feladatot jelent vagy nehéz természetű emberre utal, a "diófa alatt kötött házasság" pedig a titkos kapcsolat megnevezése. 

Főként finom, ez már magában elég lenne, de a dió ennél sokkal többet " tud".  A memória megőrzését segíti,  csökkenti a depresszió kialakulását. – a dió ugyanis melatonint tartalmaz,  ezért  a jó álmot is elősegíti Tudományosan bizonyított, hogy napi 1-2 szem  dió rendkívül hatékonyan segíti a szellemi frissesség megőrzését.  Rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk azért, hogy vérnyomásunkat egészséges szinten tartsuk

Székrekedésre nem csak az áztatott aszalt szilva ajánlott, hanem néhány gerezd darabolt dió is, reggelire.
 Különféle bőrbetegségek, pattanások, kelések, fekélyek, ekcéma  kezelésében hatásos. A dió főzetével lemossák, borogatják a problémás területet.

Azoknak érdemes visszafogottan, megfontoltan  csemegézni a dióbélből, akiknek a bőrén a dió magas zsírtartalmai miatt pattanások alakulnak ki.

A  napi  néhány szem- de nem több - diót tartalmazó étrend megelőzi az elhízást.
A népgyógyászat  többnyire külsőleg használja. A diókopács főzetét izzadás, bél- és gyomorhurut esetén javasolják. A dió  gyógyítja az  anyagcserezavarokat, jó hatással van a székrekedésre
és a májműködésre.

Nagyon sok  „jó” zsírsavat tartalmaz, ezért aztán a dió fogyasztása jótékony  hatású. A dió magában is csemege, legtöbbször mégis süteményekben fordul elő, a karácsony nem is érvényes dió nélkül.

Hogyan gyűjtsük?

 A népi gyógyászatban a növény gyakorlatilag minden részét felhasználják. Ez jelenti a levelét, termésének külső húsos burkát(diókopács), és a terméseket elválasztó hártyát.  A diótea fertőtlenít, összehúzza a gyulladásban lévő nyálkahártyát elöli a kórokozó baktériumokat. A teához a leveleket akkor érdemes leszedni, amikor a diók már fele nagyságukat elérték. Szellős helyen, lazán szétterítve A levelét nyáron a fáról kell gyűjteni, csak az ép és egészséges felel meg!
A diókopácsot a dióverés idején tudjuk gyűjteni. A
kopácsot jól szellőző helyen szétterítve alaposan meg kell szárítani, csak az ép és egészséges használható fel!

A levélből készült tea vérnyomáscsökkentő, vértisztító, nyugtató hatású: jó idegesség, álmatlanság, kimerültség, vagy túlhajszoltság kezelésére. Amíg maga a dióbél koleszterincsökkentő hatású, addig a dióbeleket elválasztó lágy héjból készült tea a koszorúér betegséget segít megelőzni.
A népi gyógyászatban teáját főleg bőrkiütés, bőrgyulladás  esetén
isszák, de gyakrabban borogatásként alkalmazzák.

Így készítsünk teát diólevélből: 2 teáskanálnyi levélre 1 deciliter vizet öntünk. Ezt összefőzzük, és negyed óra állást követően leszűrjük.
 

Festő tulajdonságát is ősidőktől fogva felhasználja az ember, s ma is kihasználják  ezt az adottságot. A régi ismeretek  szerencsére nem mentek feledésbe, és ma is születnek módszerek.

 Sárgásbarnától a barnás feketéig tart a választék. A festékkészítési eljárástól, és a festék sűrűségétől függ az eredmény. Szép, meleg színeket kapunk.

A szín  intenzitása főként a festékanyag mennyiségétől függ, de attól is, hogy a diófa mely részéből nyert a festék. Főként  a dióburkot főzik ki.  A dió leveléből világosabb színt kapunk. A diófa kérgéből barna festék nyerhető, a kifőzött dióhéjból pedig drapp színhez jutunk.  

Szinte mindent. Bármilyen textilanyagot, fonalat,  leginkább gyapjút festenek diófestékkel, de pamutra, lenvászonra ugyanolyan jó, bőrárut is, faanyagot is színezhetünk vele.

Hajfesték dióból?  A dió természetes alapanyagú, vegyszermentes hajszínező, hajöblítő a barna hajúak számára. Nemcsak színezi a hajat, hanem fényessé és   csillogóvá is teszi. És igen olcsó is, mondhatni ingyen van. A dióval barnított haj nem mai találmány. A diókopáncs festő-hatása régóta ismert. Már a római korban is használták hajfestésre, hajmosás formájában.

 A hajszínező  dióból házilag  így készül:

Két evőkanál diólevelet tegyünk egy csésze vízbe, forraljuk fel,   majd hagyjuk állni egy napig.  Közben egy másik csésze forró vízbe tegyünk világos színű tealevelet. Ezt is  hagyjuk állni egy napig. Másnap öntsük össze és forraljunk rajta egyet!  Hűtőben tarolható. A törülközőszáraz  hajat úgy fessük meg, mint a hajfestékkel. A beáztatott hajat  egy ócska törülközőbe bugyoláljuk, és hagyjuk a hajon legalább 40 percig.  Ezután öblítsük le és szárítsuk meg a hajat.