Kapor a természetes inzulin

 
A kapor (Anethum graveolns L.) közismert gyógy- és fűszernövény.
Eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett, ahol még a mai napig is
előfordul vadon. Európába és az akkori Pannóniába a római
legionáriusok hozták be.

Mi található a kaporban?
A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns, kiváló
C-vitamin-forrás. A növény tartalmaz még: A-vitamint, riboflavint,
B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot,
vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy
mennyiségű rostot.
Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer
fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett
koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas káliumtartalma
segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy
segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.
A növény illóolajának jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető
illata van. Összetevői: d-karvon, d-limonen, alfa-fellandrén,
fenilpropán anyagok. A flavonoidok közül a kvercetin több glikozidját,
apigenint, vicenint tartalmaz. A karvon a tumorellenes és antioxidáns
hatásáról híresült el.
A növényben körülbelül 0,5 százalék az illóolaj-tartalom, míg a
termésben 2,5-4. (A termésben zsírolaj és fehérje is található.)
Többszörösen telítetlen zsírsavakat - omega 3 és 6 - és egyszeresen
telített zsírsavat is tartalmaz (olajsav).
Hogy mennyi a növény illóolaj-tartalma, az a termőhelyétől és az
időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után
tartalmazza.
A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató
hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.

A kapor szervezetre gyakorolt hatásai
Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk,
valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van. Magjának illóolaja
az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít
a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.
Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók
elszaporodását a belekben és szervezetünk más tájékain is. Ebben a
tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a fokhagyma erős
baktériumölő tulajdonságaival.
A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre,
jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési reflexet erősíti.
Ilyen hatás érhető el például néhány növényi szár rágógumiszerű
rágcsálása révén.
A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén,
csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom
vérellátása szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó
is. Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes. A
szájban megtelepedő baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet
biztosít.
A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. coli baktérium okozza,
amelynek megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul
a húgyutak egészségének a helyreállításához.
Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció
megerősítésére alkalmazzák. Várandósság alatt azonban éppen emiatt a
hatása miatt nem ajánlott a szedése!
Vércukorszint-csökkentő hatás
A kapor e hatását a vanádiumnak köszönheti, mert szabályozza az
inzulin termelődését és megakadályozza a zsír elraktározódását. Így az
elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik el, mint zsír, hanem
egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át.
A vanádiumnak koleszterinszint-csökkentő hatása is van, de
előszeretettel alkalmazzák erős fogak, csontok, izmok növelésére.
Fogyasztásakor szálkásabb izomzathoz jutunk, de előírás szerint kell
alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés. A gyakorlat
azt mutatja, hogy a kapor néhány hónap alatt jelentősen részt vesz a
vér cukorszintjének a csökkentésében.

A kapor fogyasztása egész évben szükséges
A kapor Európában május végétől október közepéig szedhető, ez idő
alatt rendszeresen fogyasztjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz és
öntetként.
A friss kapor javasolt napi adagja körülbelül 8-10 dkg.

A téli időszakban nem jutunk friss kaporhoz, éppen ezért kézenfekvő a
szárított kaporkészítmény. A kapor szárazanyagtartalma 7-8 százalék,
tehát 10 dkg kapornak 7-8 g szárítmány felel meg. Ez a mennyiség 10-12
db tabletta vagy kapszula.
A kapor a szárításra nagyon kényes dolog, mert az illóanyagok, amelyek
nagyon fontos összetevői a növénynek, már 50-60 fok körül
elpárolognak. A szárított zöldségként kapható nem javasolható, mert
azt 75-90 fokon szárítják. Európában már több országban készítenek 100
százalékos kaportablettát, amiben csak a tiszta kapor van,
kötőanyagmentesen. Ez azért fontos, mert a kötőanyagok sokszor több
kárt okoznak, mint hasznot.
Az egészségtudatos vásárlók ma már szinte minden táplálék
kiegészítőből a kötőanyagmenteset keresik. Ma már Magyarországon is
érdemes körülnézni és keresni a 100%-os kaportablettát a gyógynövény-
és bioboltokban. Aki a tablettát nem tudja lenyelni, az szétrághatja
vagy poríthatja, hiszen nincs benne más, csak a tiszta kapor.


http://www.tgy-magazin.hu/naturkonyha-archivum/kapor-a-termeszet-inzulinja.html,