Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a LEGJOBB KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
LEGJOBB KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Nemcsak a vadállatok között léteznek veszélyeztetett fajok, a háziállatok körében is akadnak olyan fajták, amelyek eltűnőben vannak. Ennek oka, hogy egyes hagyományos, régi állatfajták napjainkra elveszítették egykori gazdasági jelentőségüket, így már csak kevesen tartják, tenyésztik őket. Az ősi, vagy régen honosult magyar háziállatfajták közül is vannak olyanok, amelyek végképp eltűntek, ám sokuk annak köszönhetően maradt fenn, hogy az állatkert erőfeszítéseket tett a megóvásuk érdekében. 
Különösen a magyar pásztorkutyáknál, de más magyar kutyafajták esetében is fontos szerephez jutott az a kutyatenyészet, amelynek az Állatkert hosszú évtizedeken át otthont adott. A fajtatiszta kutyatenyésztést még Serák Károly indította meg a XIX. század végén. A XX. század első felében számos vezető állatkerti tisztségviselő, köztük Lendl Adolf, Raitsits Emil és Anghi Csaba foglalkozott a magyar kutyafajtákkal. Nemcsak kutatómunkát végeztek, hanem ők állították össze sok magyar kutyafajta sztenderdjét is. A puli, a mudi, a komondor, a kuvasz, de az erdélyi kopó fennmaradásában, genetikai változatosságának fenntartásában is fontos szerepe volt az állatkerti kutyakennelekben folyó szakszerű tenyésztő munkának. 
Hasonlóan jelentős szerepet játszott az Állatkert a magyar szürke szarvasmarha, és a hucul ló megmentésében is. A szürkemarhát a második világháborút követő években a szó szoros értelmében a kipusztulás veszélye fenyegette. Akkor Anghi Csaba állatkerti főigazgató, valamint Matolcsi János, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatjának kezdeményezésére vállalta fel az állam a fajta fenntartását. Ebben a feladatban az Állatkert is részt vett: különösen az ún. M-vonal (a tenyésztésben használt apasági vérvonal) fennmaradása fűződik az állatkerti tenyészet, és az egykori legendás tenyészbika, Mózes nevéhez. 
A hucul lovat több kárpát-medencei nép is saját hagyományos háziállatának tekinti, hiszen a Kárpátok vonulatának azon területén, ahol ez a hegyi kislófajta kialakult, évszázadok óta együtt éltek a magyarok, a románok, a szlovákok, a ruszinok, és számos más nép, köztük a fajtának nevet kölcsönző huculok is. Az 1960-as évekre a magyarországi hucul állomány fennmaradása kétségessé vált, ezért volt jelentős lépés, amikor az Állatkert összegyűjtötte a megmaradt állatokat, és létrehozott egy törzsménest a fajta fenntartása érdekében. A ménes ma is létezik, az Állatkert és az Aggteleki Nemzeti Park közös kezelésében.|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!