Ötszáz év tudását őrzi a bükkszentkereszti füvesember, akit hatéves
korában szemelt ki utódjául javasasszony nagymamája. A nyolcvanhárom
éves Szabó György azóta járja az erdőt, és gyógyít fűvel, fával,
vadvirággal. A hivatalos gyógyszerkönyvben 73 gyógynövény szerepel, ő
kétszázötvenet ismer és használ napi szinten.
A szocializmusban kuruzslónak titulálták volna, a városiak manapság
leginkább természetgyógyásznak hívnák. De mit is csinál pontosan a
füvesember?
A füvesember vagy a javasasszony a keleti népeknél a
táltosok, sámánok – vagy más közösségi vezetők – segítője volt. Ő
segített a közösség tagjainak összegyűjteni a gyógyfüveket és
elkészíteni a sámánok által ajánlott gyógyító készítményeket. Később
önállósodtak, és már nemcsak a növénygyűjtő, feldolgozó szerepet látták
el, hanem maguk kezdtek gyógyítani is.
Önöknél ez családi hagyomány.
Gyakran emlegeti a nagymamáját, aki továbbadta önnek ezt a tudást, ön
pedig már a lányát, sőt az egyik unokáját is kitanította a gyógynövények
ismeretére.
Általában családon belül öröklődött ez a tudás – nem
csak nálunk. Mindig a második generációnak adták tovább, én is a
nagyanyámtól tanultam. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a
szülőknek nem volt annyi idejük a gyerekeket tanítani, mint a
nagyszülőknek. Nálunk a hat testvér közül én tűntem a legnyitottabbnak,
így a nagymamám gyakran elvitt magával gyűjteni. Szigorú volt, ha nem jó
növényt szedtem – például fonnyadt vagy foltos levelűt –,
kétszer-háromszor rám szólt, de negyedszerre már eljárt a keze. Volt egy
kedvenc mondata „Úgy vigyázz a növény tisztaságára, mint a szemed
fényére.” Ezt ma is alapelvnek tartom, és a gyűjtésben segítő emberektől
is megkövetelem.
Mennyire nyitott a gyógynövényekre a társadalom és a „hivatalos” orvostudomány?
Az emberek szintetikus gyógyszerekbe vetett bizalma megrendült, és úgy
tűnik, a világ ma újra nagy érdeklődéssel fordul a gyógynövények és a
természetgyógyászat felé. A WHO már több mint harminc évvel ezelőtt
felhívta a figyelmet arra, hogy át kell venni a népi gyógyítás tanait. A
tudományos akadémia is elismeri az orvostudomány részeként a
fitoterápiát, azaz a gyógynövények gyógyászati alkalmazását. A
gyógynövény-ismereti túráinkon a huszonöt fős csoportokban mindig van
két-három érdeklődő orvos vagy gyógyszerész.
Pedig úgy tűnik, még
mindig túl sok gyógyszert szedünk. Rögtön gyógyszerhez nyúlunk, ha egy
kis nátha környékez vagy fáj a fejünk.
A nyugati kultúrában, így
nálunk is, a népegészségügyet túlzottan a gyógyszerekre alapozzák. A
lakosság túl sok gyógyszert szed, nem törődve a mellékhatásokkal,
amelyekre aztán újabb és újabb gyógyszereket vesznek. Ez egy ördögi kör.
A megelőzés sokkal fontosabb lenne, és erre a gyógynövények kiválóan
alkalmasak. Amíg egészségesek vagyunk, arra kell törekednünk, hogy
megőrizzük ezt az állapotot. De a gyógynövények mellett legalább
ennyire fontos a megfelelő mozgás és az egészséges táplálkozás. A túl
sok szénhidrát és zsír helyett inkább zöldséget és gyümölcsöt
fogyasszunk, hiszen ezek tisztító hatásúak. Nem véletlen, hogy több
vallásban is olyan nagy szerepe van a böjtnek, hiszen ez egyfajta
tisztítókúra. Emellett ha gyógynövényekkel is segítjük a méregtelenítő
szerveink működését, máris sokat tettünk az egészségünkért.
Vannak olyan növények, amelyeket kifejezetten méregtelenítéshez javasol?
A máj tisztítására és a koleszterinszint kordában tartására alkalmas a
gyermekláncfű, a mezei katáng, a cickafark és az ezerjófű. A másik
méregtelenítő szervünk, a vese tisztítására a bodza, a nyírfalevél, a
tejoltó galaj, a csalán és a mezei zsurló ajánlott. A mirigyrendszerünk
működését a fagyöngy vagy a galaj (ragadós, tejoltó vagy közönséges
galaj) segíti. Heti egy-egy csésze tea mindegyik méregtelenítő szervünk
támogatására már hatásos lehet.
Szépségápolásra is használhatók a gyógynövények?
Régen szemránc ellen a gyermekláncfű tejnedvét használták.
Bőrregeneráló krémként alkalmazható az orbáncfű, ha növényi olajban két
hétig érleljük, majd leszűrjük. A körömvirág gyulladás ellen, a diólevél
lábszárfekélyre és a fejbőr tisztán tartására jó.
Milyen veszélyei lehetnek a gyógynövényeknek?
A boltokban kapható növényeknek gyakorlatilag nincsenek veszélyeik, és
az előírt adagolás mellett mellékhatásaik is elhanyagolhatók. Mérgező
vagy erős hatású gyógynövényeket nem is lehet forgalmazni
Magyarországon. A gyengébb hatásúak között viszont van néhány,
amelyeknél bizonyos idő után javasolt szünetet tartani. Például a
cickafarkban vagy a kamillában található azulén folyamatos fogyasztása
tönkreteheti a bélbolyhokat, a csalánban lévő kovasav pedig elsavasítja a
szervezetet, ezért ezeknél érdemes szünetet tartani pár hét után.
Általánosságban elmondható, hogy a gyógynövényből készült teákat nem
kell folyamatosan fogyasztani, hanem csak kúraszerűen használjuk őket,
amíg elmúlnak a tünetek. Utána szinten tartás céljából elég hetente vagy
havonta egy-egy csészével meginni belőlük. Arra is érdemes odafigyelni,
hogy bizonyos gyógyszerek és gyógynövények nem használhatók egy időben.
Például az orbáncfűben lévő hipericin bizonyos gyógyszerekkel –
amfetamintartalmú vagy megfázás elleni szerekkel – együtt szedve magas
vérnyomást okozhat.
Mit javasol azoknak, akik most ismerkednek a gyógynövényekkel?
Érdemes elmenni egy-két szakvezetéses gyógynövény-ismereti sétára. Ma
már nagyon sok ilyet lehet találni. Ott nemcsak a növényeket mutatják
be, de a használatukhoz is szakmai segítséget adnak. Ez nagyon fontos,
mert az emberek jellemzően nem ismerik az elkészítési módokat.
És ha magunk megyünk gyűjteni?
Először is mindenképp tiszta helyen gyűjtsenek, forgalmas autóúttól
legalább 500 méterre. Előtte mindenképp nézzenek utána, hogy az adott
növényt mikor javallott leszedni, melyik részét, stb. A csalánt például
virágzás kezdetén kell gyűjteni, amikor már elég sötét és vastag a
levele, és eléggé csíp, mert a hajtásnak ekkor a legmagasabb a
hatóanyagtartalma. Kezdőként érdemes olyan „egyszerű”, közismert
növényekkel próbálkozni, mint például a csalán, az ibolya, a nyírfalevél
vagy a gyermekláncfű. Lehetőleg ne kora reggel szedjünk, hanem várjuk
meg, amíg felszárad a harmat, mert a nedves növény könnyen befülledhet,
mire hazaérünk vele. Otthon erkélyen vagy szellős helyiségben, akár a
szekrény tetején, de mindenképp árnyékos helyen, vékonyan terítsük ki,
vagy kisebb csokrokban függesszük fel.
Vásárláskor mire kell figyelni?
Sajnos címke alapján nehéz tájékozódni a termék minőségéről. A
legfontosabb a tisztaság, ezt viszont csak felbontva tesztelhetjük.
Otthon öntsük egy fehér lapra a csomag tartalmát. Akkor jó a termék, ha
egységes a színe, nem foltosak a levelek, nincs benne föld, bogár vagy
porszennyezés. Legfeljebb öt százalék szennyező anyag még elfogadható.
Vannak olyan növények, amelyeket a régi népi gyógyászat gyógyhatásúnak vélt, de az ön tapasztalatai szerint mégsem azok?
Nem tapasztaltam ilyet, az ellenkezőjét viszont annál inkább. Vannak
„feltehetőleg káros hatásúnak” tartott növények, amelyek saját
megfigyeléseim szerint nem károsak. Ilyen például a diólevél, a
pásztortáska, a fekete nadálytő. Ezeknek a feltételezéseknek az az oka,
hogy kevés gyógynövényt vizsgálnak be, a gyakorlati tapasztalatokat
pedig nem fogadják el a hivatalos minősítésnél.
Melyik a kedvenc növénye?
A diólevél. Rengeteg mindenre jó: amellett, hogy hajregeneráló,
alkalmas kezdeti szürke hályog, zöld hályog ellen, megszünteti a
szemszárazságot, de használhatjuk torokfájás, orrpolip, orrmandula-,
cukorbetegség, gombás betegség, aranyér, lábszárfekély ellen, segíti a
máj működését, és vértisztító hatású... Biztos kihagytam még jó pár
dolgot. (Andacs Noémi - forrás: tudatosvasarlo.hu)
Kommentáld!