Mintegy hat perc hosszúságú teljes napfogyatkozás látható július 22-én a reggeli órákban Ázsia és a Csendes-óceán egy része felett. Ez a jelenség a leghosszabb napfogyatkozás, amelyet a ma élő emberek megcsodálhatnak, ezért az évszázad napfogyatkozásának is nevezik. Sajnos hazánkból még részleges fogyatkozásként sem látható, az interneten azonban közvetítik az eseményt, így az érdeklődők Magyarországon is követhetik, az időeltolódás miatt előző éjjel.

A 2009-es totalitás sávja a földgömbön (NASA, Espenak)

2009. július 22-én teljes napfogyatkozás lesz, sajnos Magyarországról nézve bolygónk túloldalán. A 136-os Szárosz-ciklushoz tartozó jelenség érdekessége, hogy a totalitás sávjának közepén maximálisan 6 perc 39 másodpercen keresztül lesz sötétség. Az esemény a Csendes-óceánban lévő Bonin-szigetektől délre következik be, onnan nézve a Nap 86 fok magasan mutatkozik az égen, tehát majdnem pont a szerencsés megfigyelők feje felett.

Ez lesz a XXI. század leghosszabb teljes napfogyatkozása, időtartama alig marad el az elméletileg lehetséges maximális értéktől. Mint említettük, a jelenségre a Föld "túloldalán" kerül sor, ezért Magyarországról még részleges fogyatkozásként sem lehet megfigyelni. A teljesség sávja Indiánál indul, majd átszeli Nepál keleti részét és Kínát, elhalad Japán déli partjai mellett, végül néhány kis szigetet érintve végigfut a Csendes-óceán jelentős részén.

Az évszázad leghosszabb napfogyatkozását az interneten is követhetik az érdeklődők a Kínai Csillagászati Szövetség és a Kínai Tudományos Akadémia jóvoltából. További információk a Csillagászat nemzetközi éve honlapján olvashatók.

Figyelem! Az időeltolódás miatt Magyarországon 21-ÉRŐL 22-ÉRE VIRRADÓ ÉJSZAKA, körülbelül éjjel 2-től kell nézni a közvetítést az érdeklődőknek! Shanghajban például (magyar idő szerint) 2.23-kor kezdődik a részleges fogyatkozás és 3.36-kor a lényeg, a teljességi szakasz. 

A mellékelt térképeken a totalitás sávjának helyzete látható; az ábrák nagyobb változatai a kép alatti linkeken tölthetők le. A Google Maps a totalitás sávjáról egy interaktív térképet is készített, ahol a lehetséges megfigyelési helyszínek részletesebben tanulmányozhatók. Emellett egy külön térkép mutatja a fogyatkozás leghosszabb fázisának térségét.

A totalitás sávja. Letölthető térképek az alábbi területekről: India, Kína, Japántól délre, Csendes-óceán keleti része (NASA, Espenak)

A megfigyelés helyszínének tervezésekor érdemes az időjárást is figyelembe venni. Ilyen szempontból a helyzet legbizonytalanabb a sáv első harmadában, ahol 60-80% közötti lesz a borult égbolt valószínűsége. A mellékelt ábrán a borult ég előfordulásának esélye látható a fogyatkozás időszakára a teljesség sávjában, az árnyék haladási iránya szerint balról jobbra.

A felhőborítottság előrejelzett mértéke a totalitás sávjában (NASA, Espenak)

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén csak az árnyék területéről figyelhető meg. Mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van hozzánk, a Nap és a Hold látszó mérete az égen közel egyforma. Kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja, ez a teljes napfogyatkozás. Részleges a fogyatkozás, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét fedi le. Utóbbi fázis tölti ki a fogyatkozás időtartamának legnagyobb részét, összesen közel két órán keresztül.

A jobbra fent látható ábrán a Hold Földre vetülő árnyékából a nagyobb és világosabb szürke kör mutatja a részleges fogyatkozás területét. A teljes fogyatkozás területe a kisebb, sötétebb foltra esik.

Napfogyatkozások alkalmával a részleges fázis a Föld több ezer kilométer széles területéről figyelhető meg, míg a teljes fogyatkozás, a totalitás csak egy keskeny, kb. 200 km széles sávból látható, onnan is maximum 7,5 percig. A teljesség fázisa során feltűnik csillagunk halvány külső légköre, a napkorona. A bolygók és egy-két fényes csillag is látható, a horizonton pedig vöröses derengés fut körbe: az árnyékon kívüli részről hozzánk jutó fény. Aki már látta, tudja, hogy a jelenség látványa és hangulata leírhatatlan.

A napfogyatkozások megfigyelése

Míg a holdfogyatkozásokat könnyen és biztonságosan lehet megfigyelni, addig a napfogyatkozások észlelésénél nagy körültekintés szükséges - ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk. . A távcsövön csak objektívszűrőt alkalmazzunk, az okulárnál elhelyezett szűrő a hőtől elpattanhat. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrál szűrő, a túlexponált színes film vagy a napszemüveg használata sem.

Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk.

A napkorona a teljesség fázisa alatt (Lantos Zsolt, MCSE)

Amennyiben gyárilag készített szűrőnk nincs, de van egy távcsövünk, amely nem tartalmaz ragasztott lencséket, kivetítéssel megfigyelhetjük a fogyatkozást. Ekkor helyezzünk az okulár mögé 10-30 cm-re egy fehér papírlapot, erre vetítjük ki a Nap képét. Emellett a távcső elejére rakjunk egy kilyukasztott árnyékoló papírlapot, amely árnyékot vet az okulár mögött tartott lapra.

Szabad szemmel történő megfigyeléshez is megfelelő napszűrő, illetve speciális napfogyatkozásnéző szemüveg kell. Ennek hiányában használjunk megfelelő vastagságú (legalább 12-14-es) hegesztőszemüveget, de kormozott üveggel vagy túlexponált negatívval ne próbálkozzunk, mert helyrehozhatatlan szemkárosodást szenvedhetünk.

A fogyatkozás az ún. camera obscura jelenséggel is egyszerűen vizsgálható: ekkor egy átlátszatlan felületen lévő milliméteres lyukon áthaladó fény vetíti ki a lyuk mögé helyezett lapra a Nap képét. Tehát itt sem a Napot kell nézni, hanem a Napnak az átlátszatlan lapon fúrt lyukon keresztülhaladó, és a lap mögötti, távolabb található fehér felületre kivetülő képét. Ugyanezt a jelenséget például a lombos fák árnyékában is megfigyelhetjük: a levelek közötti kis rések a Napot kerekded foltokba vetítik a földre, majd a fogyatkozás maximális fázisára (a Nap látszó képének megfelelően) mindegyik kép egyformán "kicsorbul".

A teljes napfogyatkozás az egyik legszebb természeti jelenség, mint az a 2002-es, 2006-os fogyatkozások képes beszámolói alapján is sejthető. Hazánkból utoljára 1999-ben látszott, és legközelebb 2081-ben lesz megfigyelhető teljes napfogyatkozás.

(forrás: origo.hu)