Alig tíz évvel a sokunk számára felejthetetlen 1999-es teljes napfogyatkozás után, jön az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása. Ez a jó hír. A rossz hír az, hogy Magyarország területéről nem lesz látható. Azok, akik megtehetik, hogy elutaznak Indiába vagy Kínába (de jó nekik...), sok hasznos információt találnak az összeállításban. Akik pedig itthon maradnak, még 2008-ban vígasztalódhatnak két holdfogyatkozással és egy részleges napfogyatkozással.

2009. július 22-én teljes napfogyatkozás lesz, sajnos Magyarországról nézve bolygónk túloldalán. A 136-os Szárosz-ciklushoz tartozó jelenség érdekessége, hogy a totalitás sávjának közepén maximálisan 6 perc 39 másodpercen keresztül lesz sötétség. Ez a Bonin-szigetektől délre következik be, onnan nézve a Nap 86 fok magasanmutatkozik az égen, tehát majdnem pont a szerencsés megfigyelők feje felett.

Ez lesz a XXI. század leghosszabb teljes napfogyatkozása,időtartama alig marad el az elméletileg lehetségesmaximális értéktől. Mivela jelenségre a Föld "túloldalán" kerül sor, ezért Magyarországról még részleges fogyatkozásként sem lehet megfigyelni. A teljesség sávja Indiánál indul, majd átszeli Nepál keleti részét és Kínát, elhalad Japán déli partjai mellett, végül néhány kis szigetet érintve végigfut a Csendes-óceán jelentős részén.

A mellékelt térképeken a totalitás sávjának helyzete látható; az ábrák nagyobb változatai a kép alatti linkeken tölthetők le. A Google Maps a totalitás sávjáról egy interaktív térképet is készített, ahol a lehetséges megfigyelési helyszínek részletesebben tanulmányozhatók. Emellett egy külön térkép mutatja a fogyatkozás leghosszabb fázisának térségét.

A totalitás sávja. Letölthető térképek az alábbi területekről: India, Kína, Japántól délre, Csendes-óceán keleti része (NASA, Espenak)

A megfigyelés helyszínének tervezésekor érdemes az időjárást is figyelembe venni. Ilyen szempontból a helyzet legbizonytalanabb a sáv első harmadában, ahol 60-80% közötti lesz a borult égbolt valószínűsége. A mellékelt ábrán a borult ég előfordulásának esélye látható a fogyatkozás időszakára a teljesség sávjában, az árnyék haladási iránya szerint balról jobbra.

A felhőborítottság előrejelzett mértéke a totalitás sávjában (NASA, Espenak)

Idei fogyatkozások

Itthon az idei év három látványos fogyatkozást is tartogat. Az első jelenség egy teljes holdfogyatkozás lesz február 21-én. Égi kísérőnk bolygónk teljes árnyékát2:43-kor érinti nyugati, azaz balra eső oldalán,majd egy óra alattmerül el teljes terjedelmébena földárnyékban. Ekkor, azaz 4:01-kor kezdődik a teljes fogyatkozás, mialatt a Hold halvány vöröses színben dereng majd. A Hold4:50-korlép ki bolygónk árnyékából, amelyet teljes terjedelmében 6:08-kor hagy el. A jelenség végét tehát a koránkelők még a hajnali pirkadatban is megpillanthatják.

Augusztus 1-jénrészleges napfogyatkozást láthatunk hazánkból. A holdkorong délelőtt 11:02-kor kezdi eltakarni a Napot, majd a fogyatkozás 11:50-kor éri el maximumát. Kísérőnk a napkorong közel ötödét takarja majd le - tehát még ekkor is vakítóan fényes lesz csillagunk.Ajelenség teljes időtartama alatt kizárólag megbízható napszűrőkkel, illetve speciális szemüvegekkelszabad követni az eseményeket. A részleges napfogyatkozás 12:38-kor ér véget.

Augusztus 16-án egy részleges holdfogyatkozás figyelhető meg Magyarországról. Ajelenség 21:36-kor kezdődik, és nem sokkal éjfél utánig, 0:44-ig tart. A fogyatkozás maximuma 23:10-kor lesz, amikor a földárnyék a Hold közel 80%-át beborítja. Ekkor az árnyékkúpból csak kísérőnk északi, "felső" pereme fog kilógni - érdekes kontrasztot adva a délebbre lévő sötétebb és vöröses részeknek.

A napfogyatkozásokról

A fogyatkozás geometriája (MCSE)

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén csak az árnyék területéről figyelhető meg. Mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van hozzánk, a Nap és a Hold látszó mérete az égen közel egyforma. Kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja, ez a teljes napfogyatkozás. Részleges a fogyatkozás, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét fedi le. Utóbbi fázis tölti ki a fogyatkozás időtartamának legnagyobb részét, összesen közel két órán keresztül.

A jobbra fent látható ábrán a Hold Földre vetülő árnyékából a nagyobb és világosabb szürke kör mutatja a részleges fogyatkozás területét. A teljes fogyatkozás területe a kisebb, sötétebb foltra esik.

Napfogyatkozások alkalmával a részleges fázis a Föld több ezer kilométer széles területéről figyelhető meg, míg a teljes fogyatkozás, a totalitás csak egy keskeny, kb. 200 km széles sávból látható, onnan is maximum 7,5 percig. A teljesség fázisa során feltűnik csillagunk halvány külső légköre, a napkorona. A bolygók és egy-két fényes csillag is látható, a horizonton pedig vöröses derengés fut körbe: az árnyékon kívüli részről hozzánk jutó fény. Aki már látta, tudja, hogy a jelenség látványa és hangulata leírhatatlan.

A napfogyatkozások megfigyelése

Míg a holdfogyatkozásokat könnyen és biztonságosan lehet megfigyelni, addig a napfogyatkozások észlelésénél nagy körültekintés szükséges - ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk. Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk. A távcsövön csak objektívszűrőt alkalmazzunk, az okulárnál elhelyezett szűrő a hőtől elpattanhat. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrál szűrő, a túlexponált színes film vagy a napszemüveg használata sem.

Anapkorona a teljesség fázisa alatt (Lantos Zsolt, MCSE)

Amennyiben gyárilag készített szűrőnk nincs, de van egy távcsövünk, amely nem tartalmaz ragasztott lencséket, kivetítéssel megfigyelhetjük a fogyatkozást. Ekkor helyezzünk az okulár mögé 10-30 cm-re egy fehér papírlapot, erre vetítjük ki a Nap képét. Emellett a távcső elejére rakjunk egy kilyukasztott árnyékoló papírlapot, amely árnyékot vet az okulár mögött tartott lapra.

Szabad szemmeltörténő megfigyeléshez is megfelelő napszűrő, illetve speciális napfogyatkozásnéző szemüvegkell. Ennek hiányában használjunk megfelelő vastagságú (legalább 12-14-es) hegesztőszemüveget, de kormozott üveggel vagy túlexponált negatívval ne próbálkozzunk, mert helyrehozhatatlan szemkárosodást szenvedhetünk.

A fogyatkozás az ún.camera obscura jelenséggel is egyszerűen vizsgálható: ekkor egy átlátszatlan felületen lévő milliméteres lyukon áthaladó fény vetíti ki a lyuk mögé helyezett lapra a Nap képét. Tehát itt sem a Napot kell nézni, hanem a Napnak az átlátszatlan lapon fúrt lyukon keresztülhaladó, és a lap mögötti, távolabb található fehér felületre kivetülő képét. Ugyanezt a jelenséget például a lombos fák árnyékában is megfigyelhetjük: a levelek közötti kis rések a Napot kerekded foltokba vetítik a földre, majd a fogyatkozás maximális fázisára (a Nap látszó képének megfelelően) mindegyik kép egyformán "kicsorbul".

A tejes napfogyatkozás az egyik legszebb természeti jelenség, mint az a 2002-es, 2006-os fogyatkozások képes beszámolói alapján is sejthető. Hazánkból utoljára 1999-ben látszott, és legközelebb 2081-ban lesz megfigyelhető teljes napfogyatkozás.

(forrás: origo)