Tudtad, hogy...

• A Földet megkerülõ ûrhajósok naponta 16 naplementét és napfelkeltét látnak.
• Az elefánt foga olyan nehéz lehet, mint egy kugligolyó.
• A legtöbb madárfajnál a hím visel díszes tollakat.
• A babák már az anyukájuk hasában is ásítanak.
• A fehér flamingók rózsaszínûvé válhatnak, ha apró rákokat esznek.
• Évente annyi tejszínhab készül, hogy több mint ötször be lehetne vonni vele az Egyesült Államokat.
• A tigris csíkjai másként futnak az állat jobb és bal oldalán.

Tudtad, hogy...

• A hím kardszárnyú delfin hátúszója 180 centiméter magas ? vagyis akkora, mint egy megtermett ember.
• Az elsõ telefonkönyv mindössze egyetlen oldalból állt.
• Az emberi test annyi vasat tartalmaz, amennyi egy 5 centiméteres szög elkészítéséhez elegendõ.
• Az ámbrásceteknek van a legnehezebb agyuk a Földön.
• A pókoknak átlátszó a vérük.
• Több mint 480 millió ember játszott már Monopolyt.
• Az ókori egyiptomiak úgy hitték, a gondolatok nem az agyban, hanem a szívben keletkeznek.

Tudtad, hogy...

• A földimogyoró a dinamit egyik alkotórésze.
• Az ollót Leonardo da Vinci találta fel.
• Az elsõ e-mailt 1972-ben továbbították az Interneten keresztül.
• Az ostorcsattanás igazából egy miniatûr hangrobbanás: a bojt átlépi a hangsebességet.
• Ha egy ember meghal, a hallását veszíti el utoljára. Az elsõ érzékszerv, ami felmondja a szolgálatot, a látás, ezt követi az ízlelés, a szaglás és az érintés.
• Kanada az egyetlen olyan olimpiát rendezõ ország, aki nem nyert aranyérmet a saját olimpiáján.

Akiket érdekel a téma, biztosan sok érdekeset tudnának felsorolni a bolygókról: méretét, tömegét, hány holdja van stb. Ezeket persze, én is feltudnám sorolni, de úgy gondoltam, most néhány olyan adattal ismertetlek meg benneteket, ami nem túl ismert, illetve a szerintem a legérdekesebb jellemzõje az adott bolygónak.

Merkúr: meglehetõsen nehéz lenne itt az idõjárásnak megfelelõen öltözni, mivel nappal 430 C° van, éjjel pedig -170 C° a hõmérséklet.

Újabb vizsgálatok alapján az ózonlyuk úgy befolyásolja a sarkvidéki szeleket, hogy a déli kontinens belsejét elszigeteli a melegebb légáramlatoktól.

Az elmúlt néhány évtizedben a globális felmelegedés ellenére az Antarktisz belsõ területén enyhén csökkent az õszi és tavaszi átlaghõmérséklet. A jelenségért az újabb vizsgálatok alapján az ózonlyuk felelhet. Ózonlyuknak a sarkvidéki térségben, a légkör 10-30 kilométer magas tartományában lévõ háromatomos oxigénmolekulák erõsen lecsökkenõ koncentrációját nevezik.

Heves záporok alakulhatnak át zivatarrá, ami akár az életünkbe is kerülhet. Zivatar idején kerüljük az egyedül álló magas tárgyakat, bontsuk le a sátrat, és feküdjünk a földre, de semmiképpen ne golfozzunk. Ez viccesnek tûnhet, de mégsem az. Mostanában hazánkban is egyre több vihar, sõt: tornádó kezd kialakulni.

A záporok, zivatarok kialakulásának feltétele, hogy a föld felszíne felett átmelegedett, páradús levegõ nagy hirtelenséggel felszáll, és mintegy három kilométer magasan összekeveredik a hûvösebb légtömegekkel.

Több érdekes pótmamát találtam az állatvilágban. Íme néhány:

• MÓKUSOKAT NEVEL EGY KUTYAMAMA

Norma, a Cundy's Harborban (Maine) élõ csivava kutya különös almot nevel: saját két kölyke mellett három elárvult mókuscsemetét.

• A KIS MAJOM PÓTMAMÁJA EGY GALAMB

A furcsa pár egy kínai állatmenhelyen él és elválaszthatatlan.

A 12 hetes kis majmot elhagyta az anyja és csaknem elpusztult, mire rátaláltak az emberek.